A környezet nem pusztán a tanulás helyszíne, hanem aktív résztvevője is lehet a pedagógiai folyamatnak: ösztönözheti a felfedezést, a kreativitást, az önállóságot és a társas kapcsolatok kialakulását. A környezet pedagógiai szerepe éppen azáltal válik igazán izgalmassá, hogy a megfelelően megválasztott eszközök és anyagok új lehetőségeket kínálnak a gyermekek számára a felfedezésre, kísérletezésre és alkotásra.

Egy ilyen sokoldalú eszköz lehet a fénypanel is, amely a fény és az áttetsző anyagok segítségével egészen új megvilágításba helyezheti a megszokott óvodai tevékenységeket.

A fénypanel első látásra egyszerű eszköz: egyenletesen megvilágított felület, amelyre különböző tárgyakat helyezhetünk. Az óvodai gyakorlatban azonban ennél jóval több lehet. Ha áttetsző és átlátszó elemekkel, színes korongokkal, építőelemekkel, természeti anyagokkal vagy más manipulációs eszközökkel használjuk, a gyermekek számára olyan vizsgálati és alkotó környezetet hozhatunk létre, amelyben a fény maga válik a játék részévé.

A fénypanelen ugyanaz a tárgy másképpen mutatkozik meg, mint egy hagyományos asztalon: megváltozik a színe, láthatóvá válhatnak az áttetsző rétegek, az egymásra helyezett elemek új árnyalatokat hozhatnak létre, a formák pedig egészen más vizuális élményt adnak.

A kisgyermekek természetes módon kísérleteznek: egymásra helyeznek, válogatnak, rendeznek, építenek, szétszednek és újraalkotnak. A fénypanel ehhez egy különleges vizuális környezetet biztosít. A fénypanel különösen érdekes lehet a színek felfedezéséhez. Az áttetsző színes elemek egymásra helyezése lehetőséget ad a színek összehasonlítására és a színkeverés megfigyelésére.

A gyermekek közben természetesen végeznek olyan matematikai műveleteket is, amelyek az óvodai mindennapok fontos részei: válogatnak – párosítanak – sorozatokat alkotnak – számlálnak – összehasonlítanak – mintákat folytatnak.

Tegyük a fénypanelre különböző anyagokat:

A gyermekek először megfigyelhetik, majd csoportosíthatják azokat.

A kérdésekből fokozatosan kialakulhat egy egyszerű óvodai „fénylabor”.

A finommotorikus mozgások fejlődésének elősegítése céljából az óvodában elsősorban olyan hagyományosabb eszközök használatosak, mint a gyurma, a fűzés és a papírvágás.

A fénypanel önmagában nem „finommotorika-fejlesztő eszköz”, ugyanakkor azzal, hogy a gyermekek apró elemeket vesznek fel, helyeznek el, rendeznek, illesztenek vagy követnek vele, számos olyan tevékenységet kínál, amely finom kézmozgásokat és szem-kéz koordinációt igényel.

A motorikus képességek fejlődése kezdetben a kevéssé koordinált mozgásoktól halad a fokozatosan egyre összehangoltabb mozgások felé. A fejlődésben fontos szerepet játszik a motiváció, a tapasztalatszerzés, a gyakorlás és az ismétlés.

A kutatók szerint a fénydoboz növelheti a gyermekek motivációját és kreativitását, mivel a megvilágított felületen a képek és tárgyak különleges módon jelennek meg. A gyermek szabadon alkothat, képzelődhet, létrehozhat saját konstrukciókat, valamint felfedezheti a fényt, az árnyékokat és a tükröződéseket.

2024-ben 4–5 éves gyermekek körében végzett kutatásban^[1] a fénypanel használatát követően a finommotorikus teljesítmény 42,22%-ról 77,78%-ra javult. A fejlődést többek között a szem-kéz koordináció, a kéz- és ujjmozgások kontrollja, a rajzolás, a betűformálás, az írás és a helyes ceruzafogás területén mérték. A kutatásban a pedagógusok 94%-os értékeléssel „nagyon megfelelőnek” ítélték a fénypanelt óvodai alkalmazásra A vizsgálat eredményei alapján a fénydoboz olyan oktatási eszközként használható, amely motiváló és játékos környezetet teremthet a finommotorikus tevékenységekhez. Különösen jól használhatók erre:

A fénypanel kiváló kiindulópont lehet az óvodai STEM-szemlélethez is. A STEM nem feltétlenül bonyolult tudományos feladatokat jelent. Óvodáskorban sokkal inkább azt, hogy a gyermek: megfigyel → kérdez → tippel → kipróbál → megfigyeli az eredményt → változtat → újra kipróbál.

Például:

„Mi történik, ha két áttetsző poharat egymásba teszünk?”

„Melyik anyagon jut át a fény?”

„Hogyan tudunk olyan tornyot építeni, amelyen keresztül látszik a fény?”

„Mi történik, ha ugyanazt a formát különböző színű elemekből építjük meg?”

Az ausztrál Ipswich Art Gallery Light Play című^[2], 8 év alatti gyermekeknek készült interaktív kiállítását vizsgálta. A programban a fény nem egyszerűen megvilágításként, hanem kreatív és tanulási eszközként jelent meg. A gyermekek fénypaneleken, vetítőasztalokon, tükrökkel, áttetsző és átlátszó anyagokkal, árnyékokkal és színekkel kísérletezhettek.

A kutatás legfontosabb megállapítása, hogy a szabad, játékos, tapasztalati tanulás hatékonyan támogatja a gyermekek felfedezését és kreativitását. A gyermekek saját tempójukban próbálhatták ki az eszközöket, megfigyelhették az ok-okozati összefüggéseket, kérdéseket tehettek fel, problémákat oldhattak meg, és egymással, valamint a felnőttekkel együttműködve fedezhették fel a fény tulajdonságait.

A kutatás során a gyermekek önállóan, saját érdeklődésük és tempójuk szerint fedezték fel a különböző fényalapú tevékenységeket. Spontán módon válogattak, rendeztek, építettek, mintákat alkottak, színeket kevertek, tükröződéseket és árnyékokat vizsgáltak, miközben folyamatosan kísérleteztek az anyagokkal és azok tulajdonságaival. A tevékenységek során a gyermekek kérdéseket fogalmaztak meg, saját feltevéseket próbáltak ki, majd a tapasztalataik alapján újabb kísérleteket végeztek. A felnőttek elsősorban kérdésekkel és megfigyelésekkel támogatták a felfedezést, nem irányították annak menetét.

A nyitott végű tevékenységek így lehetőséget adtak arra, hogy a gyermekek saját ötleteikből kiindulva, játék közben fedezzék fel a fény, a színek, az árnyékok, a tükröződés és az áttetszőség összefüggéseit.

A fénypanel önmagában nem varázseszköz, és nem helyettesíti a pedagógus által megtervezett fejlesztő környezetet.

Értékét az adja, mit helyezünk rá, milyen kérdéseket teszünk fel, mennyi szabadságot adunk a gyermeknek, és hogyan kapcsoljuk össze a tapasztalatokat más tevékenységekkel.

Fény és szín.
Forma és anyag.
Játék és kísérletezés.
Matematika és kreativitás.
Megfigyelés és beszélgetés.

Egyetlen felület, amelyen ezek természetesen találkozhatnak.

A fénypanel tehát valóban több lehet egy világító asztalnál: olyan nyitott végű pedagógiai eszköz, amely teret ad a gyermekek kérdéseinek, ötleteinek és saját felfedezéseinek.

A fénypanel akkor használható igazán sokoldalúan, ha megfelelő kiegészítőkkel párosítjuk. Az áttetsző manipulációs elemek, színes formák, építőelemek és egyéb vizuális eszközök segítségével ugyanaz a fénypanel minden alkalommal új tevékenység kiindulópontja lehet.

Érdemes olyan kiegészítőket választani, amelyek nem egyetlen feladatra készültek, hanem többféleképpen kombinálhatók és szabadon alakíthatók.

Fedezd fel a fénypaneles játékhoz használható áttetsző építőelemeket, színes manipulációs eszközöket és egyéb vizuális fejlesztőeszközöket az Ovibolt kínálatában!

[1] Romadhoni Tri Nobel, Nurlita & Defni Satria (2024): Pengembangan Media Light Box untuk Meningkatkan Kemampuan Motorik Halus Anak Usia 4–5 Tahun. JIIP – Jurnal Ilmiah Ilmu Pendidikan, 7(1), 1029–1036.

[2] Piscitelli, B. & Penfold, L. (2015). Child-centered Practice in Museums: Experiential Learning through Creative Play at the Ipswich Art Gallery. Curator: The Museum Journal, 58(3), 263–280.