A reformáció elterjedése Európában 1517-1624

A Sárospataki Kollégiumot valóban 1531-ban vagy akörül alapíthatták, azonban ekkor még katolikus egyházi iskolaként.
A frissebb egyháztörténeti kutatások bebizonyították, hogy az iskola 1547-ben vált protestánssá. Előtte vagy nem is létezett, vagy nem állt a reformáció oldalára.
Sárospataki Református Kollégiumról tehát leghamarabb 1547-től beszélhetünk. Előtte valamiféle iskola létezhetett, a hagyomány szerint 1531-től, de nem protestáns.
Mivel az tabló a reformációról szól, a lelkipásztorok, iskolák, nyomdák, uralkodók, városok protestáns hitre való áttérésének, reform hitvallások mellett való kiállásának dátumait gyűjtöttük össze.
Luther is római katolikus, Ágoston-rendi szerzetesként kezdte, ebben a minőségében lett Wittenbergben egyetemi tanár, a reformációt és a reformátori tevékenységét mégis a tételek „kifüggesztésétől” számítjuk.

A tabló adatainak nagy része a Károli Gáspár Református Egyetem Református Pedagógiai Intézetének tankönyvéből származik:
Egyháztörténet I. Tankönyv és tanári kézikönyv./ Szerk.: Ladányi Sándor - Papp Kornél - Tóth-Kása István - Tőkéczki László. – Budapest: Református Pedagógiai Intézet, 1999. – 148. p.

Az oktatótabló szaklektora Dr. Pap Ferenc intézetvezető, egyetemi docens volt (Újszövetségi Tanszék Károli Gáspár Református Egyetem, Hittudományi Kar).
Mivel a tabló a reformációról szólt, ezért nem az iskolaalapításokat vettük mérvadó dátumnak, hanem az iskola által a protestantizmus elfogadását, az „áttérést”.

Nagyon szép a térkép, a Pataki Kollégium alapítása azonban tévesen 1547-es dátummal szerepel, annak ellenére, hogy a Pápai kollégiummal egy időben 1531-ben jön létre.